Az elfogadás...

A melegség elfogadása nem egy nap leforgása alatt valósul meg, legalábbis nálam nem, hosszas töprengés, mérlegelés eredménye, de azt hiszem jól döntöttem. Azonban alig, hogy elfogadtam azt, aki vagyok máris az a nyomás nehezedett rám, hogy el kell, mondjam valakinek. Elsőként a szüleim jutottak eszembe, de aztán még is inkább egy barátommal közöltem a dolgot, vagyis mondhatjuk, azt hogy ő szedte ki belőlem. Minden esetre nem véletlenül hagytam magam, előtte azért felmértem a terepet ki fogadná a legjobban, így esett a választásom egy igazán kedves, mindig mosolygós lány osztálytársamra, barátomra a választásom. Azóta már fellélegezhettem, mintha a mellkasomon lévő hatalmas súlyból valaki elvett volna egy jó adagot.

Nem sokkal később az ő unszolására elmentünk egy melegbarát bárba / kávézóba. Fogalmam sincs miért mentem bele a dologba, hiszen nem vagyok az a bárba járós, mondjuk inkább egy kávézó, mint egy Disco, valahogy nem az én világom. Egy szó, mint száz elég viccesre sikerült a dolog, először is keveregtünk egy keveset mire megtaláltuk a helyet, és mikor sikerült megtalálni csak elmentünk előtte, mert álltak kint és mert nem volt bátorságunk bemenni. Azután erőt gyűjtöttünk séta közben, majd másodszorra is elmentünk a hely előtt és harmadjára be is mentünk. Nem tudom mitől tartottunk, hiszen csak egy bár volt, de akkor ott elég furcsán éreztük magunkat. Ittunk egy italt beszélgettünk, majd kedves ismerősöm megkérdezte az egyik mellettünk ülő vendéget, hogy tudna-e ajánlani más helyeket is, ahol korunkbeliekkel is megismerkedhetünk. A srác kedves volt és megjegyezném helyes is, egy magazint adott a kezünkbe, felhívta a figyelmünket melyik helyeket kerüljük és mi egyebek. Ezek után nem sokat maradtunk úgy döntöttünk a kezünkben lévő térképpel felkeresünk más helyeket is pusztán csak szemlélődés céljából. Ennek következményeként egy olyan „negyedbe” jutottunk, ami kicsit nyomasztólag hatott. Végül a lábunkat lejárva elváltunk egymástól, így haza fele vettem az irányt.

Másnap mikor visszagondoltam az eseményekre örülök, hogy bementünk, mert ekkor éreztem azt, hogy nem vagyok egyedül, hogy biztosan vannak mások is, akik olyanok, mint én. Már csak azt sajnálom, hogy igazán a korunkbelivel nem találkoztunk és nem tudtunk elbeszélgetni. Úgy vélem sort fogok keríteni még egy látogatásra ebben a bárban. Már csak a barátságos, kedves légkörért is. Valamint tervbe vettem egy másik szórakozóhely látogatását is.

Utolsó soraimban ajánlanék egy sorozatot is, ez nem más, mint a Fiúk a Klubból (Queer as Folk). Lehet majd szánok neki egy bejegyzést, addig viszont, akit érdekel itt egy kis ajánló hozzá: 

 

A sorozat 8 meleg barát mindennapjait mutatja be, akik a Pennsylvania állambéli Pittsburghben élnek. Úttörő jelenetekben bőven bővelkedik a korábbi TV műsorokhoz képest: két férfi együttes, olykor szexuális ábrázolása; meleg szórakozóhelyek bemutatása; drogozás. A sorozat több, hétköznapi problémára világít rá: coming out, az azonos neműek házassága, rekreációs kábítószer-használat és a velük való visszaélés (kokain, metamfetamin, ecstasy, GHB, ketamin, cannabis), meleg elfogadás, mesterséges termékenyítés, a biztonságos szex, a HIV-pozitív állapot, kiskorú prostitúció aktív homoszexuális katolikus pap, a szexuális orientáción alapuló munkahelyi diszkrimináció, az internetes pornográfia ipar.