A történelem érettségit is magam mögött tudhatom, és hát nem
akarom elkiabálni, de azt hiszem elég jól sikerült. Már az első kérdésekre is
tudtam a választ, nem sokat kellett gondolkodnom rajta. Sokan mondták, hogy mikor
kinyitották majdnem sírva fakadtak. Nálam szerencsére ilyen nem volt. Idővel is
jól álltam, kevesebb, mint egy óra alatt végeztem a rövid választ igénylő
feladatokkal. Így két órám maradt az esszékre. Ezek is jól mentek, de hát, ha a
történelem tanár ugyan úgy javítja majd, mint órán, akkor megint kapok rá egy
két pontot. Sebaj, nekem a kettes tökéletesen megfelel. Most itthonról írok,
mivel hazajöttem a holnapi szabadnapom okán. Már csak egy német van hátra, amitől
nem tartok, elvégre van egy államilag elismert nyelvvizsgám, és a középszintű
érettségi könnyebb szokott lenni. Az interneten közzétett nem hivatalos megoldó
kulcs alapján is jól sikerült a töri.
Mellesleg a legjobb az egész érettségiben, hogy van indok kiöltözni :D Persze
akadnak olyanok is, akik egy egyszerű mindennapi farmerban jöttek el, mint a
mai nap is, vagy a fiúk közül akadt olyan is, aki egy rikító edzőcipővel dobta
fel az öltönyét.
Fel voltam dobódva, egészen addig, amíg haza nem értem, egyrészt az egész heti fokozott koncentráció kimerített, másrészt pedig mert tegnap egyik friss ismerősömtől egy lerázó üzenetet kaptam. Amit tudni kell róla, hogy ő írt rám, mivel szeretne megismerni. A harmadik üzenet alkalmával cseréltünk képet, majd a negyediknél már Facebookon is jelöltük egymást. A beszélgetések alkalmával jó partnernek bizonyult, nem az a típus, aki két szóban válaszol, érdeklődik, nem hagyja, hogy a beszélgetés elapadjon. Mellesleg helyes és itt lakik a közelben. Állítása szerint biszexuális, de a fiúkat jobban szereti. Tegnap hosszabban elbeszélgettünk, majd mikor mindketten kifogytunk a kérdésekből elköszöntünk és mindenki ment a maga dolgára. Este mikor felléptem eszembe jutott még néhány kérdés, amiket meg is írtam neki. Reggel persze első volt, mikor felkeltem, hogy megnézzem írt-e. Nem, gondoltam majd később, elvégre suliban van stb. Mikor haza értem természetesen írt. Azonban nem azt, amire számítottam. Közölte, hogy most még sem érdeklik annyira a fiúk, én, noha jó fej vagyok, meg rendes, még sem érzi azt, hogy találkozni akarna. Azt kéri, ne haragudjak, most ez van sajna. Persze megértem, ha nem akar találkozni vagy netán továbbiakban beszélgetni, csak azt tehette volna úgy, hogy megmondja mi a probléma. Ezt válaszomban meg is írtam. Azért sajnálnám, ha egy jó beszélgetőtárssal szakadna meg a kapcsolat, mert eddig a dolgok igazi mélységében még csak vele sikerült beszélgetnem.
No, de valami jó hír is essék ebben a bejegyzésben, immáron átléptük a kétezres oldalletöltést. Egy gyors köszönetet mondanék kedves olvasóimnak, melyet egy idézet formájában szeretnék közölni.
Mellesleg a legjobb az egész érettségiben, hogy van indok kiöltözni :D Persze
akadnak olyanok is, akik egy egyszerű mindennapi farmerban jöttek el, mint a
mai nap is, vagy a fiúk közül akadt olyan is, aki egy rikító edzőcipővel dobta
fel az öltönyét. Fel voltam dobódva, egészen addig, amíg haza nem értem, egyrészt az egész heti fokozott koncentráció kimerített, másrészt pedig mert tegnap egyik friss ismerősömtől egy lerázó üzenetet kaptam. Amit tudni kell róla, hogy ő írt rám, mivel szeretne megismerni. A harmadik üzenet alkalmával cseréltünk képet, majd a negyediknél már Facebookon is jelöltük egymást. A beszélgetések alkalmával jó partnernek bizonyult, nem az a típus, aki két szóban válaszol, érdeklődik, nem hagyja, hogy a beszélgetés elapadjon. Mellesleg helyes és itt lakik a közelben. Állítása szerint biszexuális, de a fiúkat jobban szereti. Tegnap hosszabban elbeszélgettünk, majd mikor mindketten kifogytunk a kérdésekből elköszöntünk és mindenki ment a maga dolgára. Este mikor felléptem eszembe jutott még néhány kérdés, amiket meg is írtam neki. Reggel persze első volt, mikor felkeltem, hogy megnézzem írt-e. Nem, gondoltam majd később, elvégre suliban van stb. Mikor haza értem természetesen írt. Azonban nem azt, amire számítottam. Közölte, hogy most még sem érdeklik annyira a fiúk, én, noha jó fej vagyok, meg rendes, még sem érzi azt, hogy találkozni akarna. Azt kéri, ne haragudjak, most ez van sajna. Persze megértem, ha nem akar találkozni vagy netán továbbiakban beszélgetni, csak azt tehette volna úgy, hogy megmondja mi a probléma. Ezt válaszomban meg is írtam. Azért sajnálnám, ha egy jó beszélgetőtárssal szakadna meg a kapcsolat, mert eddig a dolgok igazi mélységében még csak vele sikerült beszélgetnem.
No, de valami jó hír is essék ebben a bejegyzésben, immáron átléptük a kétezres oldalletöltést. Egy gyors köszönetet mondanék kedves olvasóimnak, melyet egy idézet formájában szeretnék közölni.
A szavak papírra vetett könnyek. A könnyek kicsorduló szavak.
Nélkülük egyetlen öröm sem ragyog, egyetlen bánat sem ér véget. Ezért hát köszönöm a könnyeidet.
szép idézet ! a srác miatt meg fel a fejjel, minden okkal történik...
VálaszTörlésMint az most kiderült egy lány miatt kell megszakítani velem a kapcsolatot. És idézem, zavaró lenne más tényező. Köszönöm szépen, le vagyok minősítve zavaró tényezőre. Na sebaj, ahogy mondod, minden okkal kezdődik, és aminek kezdete van egyszer véget is ér.
VálaszTörlésne vedd nagyon a lelkedre...sejtem, hogy ettől még rossz érzés, és a biztató/vigasztaló szavak se enyhítenek ezen érzéseden, de ettől te még ugyan olyan értékes ember vagy!!! Csak előre és még kitartást a maradék érettségihez! :)
VálaszTörlésBiztatásként mondta, hogy ha van valami, akkor majd ír. Nem mondanám, hogy rossz érzés, csak bánt az üzenet stílusa. Köszönöm, igyekszem jól teljesíteni. :)
VálaszTörlésJajj, egy ilyen miatt nem kell rosszul érezned magad. Amikor mélypontomon voltam, és nem túlzok ha azt mondom hogy volt 3-4 felületes barátom, azt mondta a Nővérem, hogy inkább legyen 3 igaz barátod mint 30 felületes...
VálaszTörlés...s lőn csoda, az a 3-4 ember a barátom, akikhez olyanokkal is tudok menni, amivel senki máshoz... :) A mélypontomat ha érdekel elmesélem, de röviden csak annyi hogy olyan pálfordulatot vett az életem hogy az egyik nap önnön életem kioltását tervezgettem, s mikor megijedtem, hirtelen otthagytam mindent, amim addig volt a családon és pár baráton kívül, és a másik hónapban már gyökeresen megváltozott az életem. Vidéki iskolából fel Pestre, igaz barátok, családnak való megnyílás, szerelem és miegymás... :) Megváltozott az életem és napról napra boldogabb vagyok. :)
Én, míg magam előtt nem fogadtam el a melegséget, mindig is ott volt az öngyilkosság, mint menekülési lehetőség. Azóta, hogy benőtt a fejem lágya, beláttam, hogy igen is van az életnek egy másik oldala. Nekem ezzel együtt kell élnem, ha tetszik ha nem.
VálaszTörlésAzóta, hogy családommal is megosztottam, könnyebben veszem az akadályokat. Olyan, mint ha fellélegezhettem volna, sok éves víz alatti tartózkodásom után. Valami új élet dologban gondolkozom én is, csak hát nem egyszerű, úgy, hogy nem ismer az ember senkit, akivel akár csak sétálni el tudna menni. De dolgozom az ügyön. Ha a nyáron nem is, de az egyetemen - feltéve ha felvesznek - biztos kialakulnak új barátságok.
:)
Csak az a fontos, hogy boldog legyél. Nem számít hol, vagy kivel. Mint már korábban az egyik kommenmtelő megírta, minden okkal van. Te sem vagy kivétel, és semmilyen tevékenységed, semmilyen Veled történt esemény sem. Rossz dolgok azért vannak hogy megerősödj, a jók pedig hogy kárpótolja ezeket. De nem akarok olyan embernek tűnni, mint aki minimum Buddha-szoborral jár-kel, csak a lényeg hogy egy életünk van, és ezt ki kell élvezni. Mindig a legnagyobb boldogságot kell keresni, de addig és mindig csak addig, amíg mások boldogságát nem kockáztatjuk ezáltal. Légy boldog, éld az életet, és törekedj arra hogy még jobban élhesd. :)
VálaszTörlésNekem mondjuk van egy pár kicsi Buddha szobrom, na persze nem a vallásom miatt, csupán csak szeretem az ilyen dolgokat. Igyekszem boldognak lenni, megtalálni az arany közép utat. Néha igen nehéz, de próbálom könnyen venni az akadályokat. :)
VálaszTörlésÍgy kell élni, és az a baj ezzel a mai magyar társadalommal hogy nem tud. Nem látják a jót, más kárára tesznek maguknak "jót", és nem veszik észre az élet napos oldalát, pedig nem is kéne olyan sokat keresni.. Mindenkinél ott van, kérdés hogy meg akarjuk-e lelni. :)
VálaszTörlésArról, hogy mennyire vagyunk racionálisak, azt hiszem már írtam egyik bejegyzésemben, így nem taglalnám. Egy biztos, változásra van szüksége Magyarországnak. Több szempontból is kellene egy jó kis frissítés.
VálaszTörlésMár leírtam a véleményem, a "Május 17!" posztban. :)
VálaszTörlés